RSS

Kultúra kategória bejegyzései

Capisci?


ccozauj3hazsc2bfwgdmvd6vbqbo84rx

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2015-03-06 hüvelyk Humor, Kultúra, Poénos képek

 

Miért éppen Magyarország?


Ez a dokumentumfilm olyan embereket mutat be, akik bár magyar állampolgárok, nem születtek annak.Célja, hogy jobban megismertesse a közvéleménnyel a bevándorlók életét a letelepedés nehézségeit és hogy megszüntesse a tévhitekből származó előítéleteket az idegengyűlöletet Aki hajlandó megismerni őket, egy új világba pillanthat be, hiszen a letelepedők magukkal hozzák saját országuk belső értékeit. Ezért, ha alkalmunk nyílik rá, nem felejtjük el megkérdezni tőlük: Miért Éppen Magyarország?

A sorozat még 2009-ben készült, de napjainkban még nagyobb aktualitással bír.

A sorozat többi részét ide kattintva tekinthetik meg!

 
Kép

Apa, kezdődik. . .


Zelk Zoltán: Ibolya

Ibolya, ibolya
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába`.

Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
így élsz vidáman,
hírnöke tavasznak.

ibolya

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013-04-18 hüvelyk Kultúra, Természet

 
Videó

Árnyjáték


A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetődő sugara. Az óra a tied. Csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle.

Gárdonyi Géza

/forrás: Attraction Black Light and Shadow Theatre/

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013-04-15 hüvelyk Kultúra, Videó, Zene

 
Videó

Anastasia Sokolova és a Tainted Love


Egy korábbi bejegyzésem kommentjében érkezett a kérdés: “Ha nem Alien kedves, megtudnád nekem mondani, hogy ki a búbánat húzza alá a tekeregni valót?”  A rövid válaszom, Igen! Kicsit bővebben lejjebb olvashatod!

Személy szerint én a Tainted Love (Mérgező szerelem) című opust, nem éppen a nagy sikerű slágerek közé soroltam volna, már csak az egyszerű líraisága és mondanivalója,- aminek jócskán híja van – miatt, sem. De legnagyobb meglepetésemre a digitalizált zenetörténelem erre részben kicsit rácáfolt. Elvégre sikerült átvészelnie az elmúlt közel 50 évet. Akkor meg mi ez, ha nem siker?

Ezt a dalt ugyan is 1965-ben egy Gloria Jones nevű soul-jazz énekesnő előadásában hallhatta először a nagyérdemű közönség, ami valójában egy Ed Cobb nevű gitáros-zeneszerző, az akkor minden bizonnyal közismert The Four Preps nevű együttes tagjának alkotása volt. Ám ezt később, 1973-ban egy  Richard Searling nevű Dj. vélhetően, mélységesen nagy unalmában leporolta, kicsit felújította és pörgőssebé tette gondolom az akkori kornak megfelelően. Ennek köszönhetően jutott el végül a tengeren túlról az Egyesült Királyságba is, hogy 1976-ig töretlen sikerrel játszhassák a legtöbb éjszakai lokálban.

Később ehhez a verzióhoz nyúlt hozzá egy kéttagú angol szinti-pop banda a Soft Cell, akik a leírások szerint pont az ellenkezőjét tették vele, mint Searling, lelassították és újra hangszerelték vagy is átírták a kor legújabb vívmányára a szintetizátorra és dob gépre. Ennek köszönhetően az addig mély homályban alkotó együttes 1981-ben előlépet a szigetországot, azóta is vastagon beburkoló ködből és sikert, sikerre halmozva vezettek mindenféle sláger listát. Bármilyen meglepő, de a Tainted Love volt 1981 és 2012 között a legkelendőbb dal az Egyesült Királyságban, amit a belőle készített adathordozók 1,27 milliós eladott példányszáma is egyértelműen igazol. Ez idő alatt a Soft Cell többször is átdolgozta, felcsendült több videó klipben továbbá az 1993-as Coneheads (Csúcsfejek) mozifilm és a Doctor Who? (Kivagy doki?) tévésorozat, betétdalaként is.

A Tainted Love pályafutása 2002-ben kapott újra erőre, amikor is az amerikai származású polgárpukkasztó zenész, énekes Marilyn Manson rukkolt elő egy újabb kislemezes feldolgozással, ami a  Not Another Teen Movie (Már megint egy dilis amcsi film) betétdalának készült és később hallható volt az ebből készült videó klipben is, majd az együttes The Golden Age of Grotesque című nagylemezének bónusz dalaként.

Na, ez a verzió volt hallható a rúdtáncos produkció alatt. Remélem elég kielégítő volt a válasz? 🙂

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013-04-10 hüvelyk Kultúra, Videó, Zene

 
Kép

Ismerős?


Ismerős? Read the rest of this entry »

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013-04-09 hüvelyk Kultúra, Videó, Zene

 

A világ tíz legnehezebben és legkönnyebben tanulható nyelve (Tévhitek)


Az interneten több lista is kering a legnehezebb nyelvekről, sőt, egyesek szerint a legkönnyebb nyelvek is sorrendbe állíthatók. Írásunkban rámutatunk, mennyi tévképzet áll az ilyen rangsorolások mögött, és miért kell óvatossággal kezelnünk a nyelvekről keringő állításokat. Mi több, arra is rámutatunk, hogy egyes nyelvek tanulása egyenesen életveszélyes.

Titkos konferencia, rejtélyes kutatások

Minden[,] ami német című blog a témáról szóló cikkében a következőt írja:

Szeptember 27-én, Párizsban gyűltek össze a világ nyelvészei.

Nyolc év kutatás és tanulmányozás után kiadták a világ 10 legnehezebb és 10 legkönnyebb nyelvének sorrendjét. A sorrend felállításánál figyelembe vették a nyelv fejlődését, a helyesírást, az írás, a betűk formáját, a jeleket, a beszédet, a nyelvtörténetet és a nyelvtani sajátosságokat.

A nyelvtudósok egyesülete, mely Berlinben székel, a nyelvek vizsgálatát a legelterjedtebbekkel kezdte, majd fokozatosan a többit is. A világon kb. 7832 nyelv van. Minden héten megszűnik két nyelv és keletkezik két- három új.

A szöveg több állítása is gyanakvásra adhat okot. Először is: az interneten nincs nyoma annak, hogy bármelyik év szeptember 27-én nagyszabású nyelvészkonferencia zajlott volna Párizsban. (A pontos évszám nem derül ki, gyaníthatóan ugyanarról az évről van szó, mint amikor a cikk kikerült, azaz 2009.) Nem tudunk a nyelvtudósok berlini egyesületéről sem.

Gyanús az is, hogy nyolc éves kutatást folytattak volna a kérdés tisztázása érdekében. Az ilyen kérdések csak a laikusokat izgatják, tudományos válasz nincs rájuk, a nyelvtudomány szempontjából fel sem merül ilyen kérdés. Korábbi posztunkban azt is hangsúlyoztuk, hogy egy nyelv tanulásának nehézségi fokát nagyban meghatározza, hogy mi a nyelvtanuló anyanyelve, illetve milyen nyelveket milyen szinten ismer. Objektív választ tehát nem is adhatunk a kérdésre.

Teljesen hiteltelennek tűnik, hogy miket vettek figyelembe a kutatásnál. Egy nyelv nehézségi fokát sok minden meghatározza, de az nem, hogy miképpen jutott abba az állapotba, amelyet meg kell tanulnunk: a nyelv „fejlődés”-ét és a „nyelvtörténetet” (mi lenne a különbség?) tehát ilyen szempontból nem vizsgálhatták. A helyesírás még csak-csak lehet könnyű vagy nehéz (pl. abban, hogy mennyire pontosan tükrözi a kiejtést), de hogyan lehet figyelembe venni a betűk formáját? És mi az, hogy figyelembe vették a „jeleket” és a ”beszédet”?

A világon beszélt nyelvek számára vonatkozó adatok ingadoznak, de a 6000-8000 közötti érték hitelesnek tűnik. Az is igaz, hogy rohamosan halnak ki a nyelvek, de az semmiképpen sem, hogy hetente két-három új nyelv születne. (Korábban írtunk a magyar nyelv „születés”-éről is.)

Annak ellenére, hogy a cikk konferenciára, társaságra, kutatásra hivatkozik, egyiknek sem adja meg a pontos nevét, és nem adja meg forrásait sem. Ez már önmagában is elég gyanús ahhoz, hogy óvatosan kezeljük állításait. A közölt listákat megtalálhatjuk egy angol nyelvű blogon is, de ott hiányzik a fent ismertetett körítés (és forrás ott sem szerepel).

A legkönnyebb nyelvek

Minden[,] ami német szerint a legkönnyebb nyelvek a következők:

10. mongol

9. örmény

8. görög

7. norvég

6. olasz

5. román

4. horvát

3. bolgár

2. angol

1. spanyol

A listában az egyik legmeglepőbb a horvát előkelő helyezése. A horvát ragozása ugyanis aligha könnyebb, mint a legtöbb szláv nyelvé (a bolgár ilyen szempontból valóban egyszerűbb), de olyan nehézségekkel kell benne megküzdenünk, mint a tónusok (ezekről írtunk a legnehezebb nyelvekről szóló cikkünkben), amiket a helyesírás nem is jelöl. (Ugyanez igaz a norvégra is.) Az is érdekes, hogy a horváttól alig különböző szerb nem szerepel a listán: felmerülhetne, hogy azért, mert cirill betűkkel írják, de akkor miért szerepelhet a bolgár? Vagy miért nem szerepel a norvég szomszédságában a svéd?

A spanyol első helyezése is erősen vitatható, mert a spanyolul tanulóknak bizony nem kis nehézségekkel kell megbirkózniuk: a magyarok számára pl. a b/v, a g vagy a ll helyes ejtése okozhat gondot, és az igeragozás is tartogat meglepetéseket. Nem érthető, hogy ha a spanyol az első, az olasz miért csak a hatodik – aligha nevezhető meg olyan különbség a két nyelv között, mely az ennyire eltérő helyezést indokolná.

Örmény ábécé
Örmény ábécé
(Forrás: Wikimedia commons)

További érdekesség, hogy a 9. helyen az örmény szerepel (sajátos helyesírásával, sajátos hangokat tartalmazó hangrendszerével, összetett ragozási rendszerével) – az angol változatban azonban nem az Armeniant, hanem az Aramaicot, azaz az arámit találjuk (erről ugyanazt elmondhatjuk, mint az örményről).

Arámi írás
Arámi írás
(Forrás: Wikimedia commons)

A szlovák a legnehezebb?

Minden[,] ami német listája a legnehezebb nyelvekről:

10. német

9. francia

8. kínai

7. japán

6. koreai

5. perzsa

4. arab

3. finn

2. magyar

1. szlovák

A szlovák nehézségéről a következőket olvashatjuk:

A világ legnehezebb nyelve a szlovák, mégpedig a nehéz és bonyolult nyelvtani felépítése miatt.
A világon egyedül a szlovák nyelvnek van 7 esete (Nominatív, Genitív, Datív, Akuzatív, Lokál, Instrumentál a Vokatív), kiemelt szavai (i – y), a melléknevek és igék ragozása. Tulajdonképpen a szlovák nyelvben ragozni kell az összes szófajt.

Az i – y valószínűleg helyesírási nehézségre utal (ez kb. annyira bonyolult, mint a magyarban a j – ly kérdése). Az összes többi – meglehetősen szakszerűtlenül és aligha közérthetően – megfogalmazott tulajdonság azonban a csehről is elmondható. Sőt, a csehül tanulók számára nyilván nehézséget jelent a ř helyes ejtése (ez a hang csak nagyon kevés nyelvben fordul elő), ráadásul több ragozási típus is van, mint a szlovákban. A lehető legelfogulatlanabbul szemlélve is nehezebb a cseh, mint a szlovák – ennek ellenére még az első tízbe sem került be.

Felirat a világ legnehezebb nyelvén...
Felirat a világ legnehezebb nyelvén…
(Forrás: Wikimedia commons)

Hasonló módon talán a  koreai és a kínai vethető össze: az előbbi írásrendszere sokkal következetesebb (a kiejtést követi), és nincsenek benne tónusok sem: érthetetlen, miért minősül nehezebbnek, mint az utóbbi.

Ezeket a listákat tehát nem lehet komolyan venni.

Nemek a magyarban

A Leximo.org blogjában különböző emberek véleményét gyűjtötte összearról, hogy melyik a legnehezebb nyelv. A listán legtöbbet a kínai szerepel (kétszer mint mandarin, egyszer mint kantoni, egyszer mint kínai), elsősorban a tónusok és az írásrendszer miatt. Felkerült még az izlandi (régies a szókincse(!) és bonyolult a nyelvtana), az orosz („szörnyű nyelvtan”), az arab (jobbról balra kell írni és nagyon hátul képzettek a hangjai), a hindi (a beküldő szerint az írása bonyolultabb, mint a kínaié, emellett a kiejtése is nehéz) és a tamil (szintén az írása és a kiejtése miatt). Meglepetés lehet, hogy a listára felkerült az angol is, méghozzá azzal az indoklással, hogynagyon nagy a szókincse, illetve hogy az ige az alany után áll! (Az állítás szerint a világ legtöbb nyelvében az ige áll a mondat elején: ez egyszerűennem igaz.)

Számunkra még érdekesebb, hogy a listán szerepel a magyar is, méghozzá azzal az indoklással, hogy nem elég, hogy három nem (hím-, nő, és semleges) és hétféle igeragozási típus van benne! Ráadásul a magyar „független” nyelv, mely nem kötődik semmilyen alapnyelvhez, mint a francia, az olasz vagy a spanyol a latinhoz. Ennyi sületlenség talán elég is ahhoz, hogy a többi megjegyzést se vegyük komolyan.

Egy hivatalos (?) lista

Objektívebbnek tűnik az amerikai külügyminisztérium külszolgálati intézetének listája (ha tényleg az). Ennek rangsora kizárólag arra vonatkozik, hogy angol anyanyelvű személyek számára mennyire nehéz egy-egy nyelv elsajátítása, és arra építik, hogy átlagosan hány órát kell tanulnia valakinek az adott nyelvet, hogy egy bizonyos szintre eljusson.

A lista a következő:

  1. kínai
  2. arab
  3. tujuka
  4. magyar
  5. japán
  6. navahó
  7. észt
  8. baszk
  9. lengyel
  10. izlandi

A magyarról a cikk azt állítja, hogy 35 eset van benne – a valóságban egyetlen nyelvtan sem beszél 25 esetnél többről. Egyébként a cikk bevezetője szerint a finnben, az észtben és a magyarban „számtalan” eset van… (Az észtről azt is megtudhatjuk, hogy nagyon „merev” az esetrendszere – vajon ez mit jelenthet?)

Itt jegyezzük meg, hogy a nyelv nehézségét hangsúlyozandó sokszor hangzik el, hogy az adott nyelvben hány eset van. Valójában ez nem sokat mond a nyelv nehézségéről, hiszen egy toldalékot hozzátenni a szóhoz nem bonyolultabb, mint mondjuk egy adpozíciót (névutót vagy elöljárószót) helyezni mellé. Az igazi nehézséget az esetkategória kifejezése jelentheti, például az, hogy hány ragozási típus van, illetve egyáltalán mennyire foglalható szabályokba az adott eset kifejezése. Érthetetlen a lengyel kapcsán elhangzó megjegyzés, hogy a németben négy eset van, de az legalább mind logikus…

A magyarról megtudhatjuk, hogy „tele van kifejező idiomatikus szavakkal és toldalékokkal”, a magánhangzók nagy száma és a hangok mélyen, a torokban való képzése különösen nehézzé teszi. Aligha hihető, hogy ezek az állítások olyanoktól származnak, akik valaha tanítottak, vagy akár tanultak magyart.

A cikk a baszk egyik nehézségeként azt jelöli meg, hogy nem indoeurópai – ez sehol máshol nem hangzik el, holott a listán csak a lengyel és az izlandi indoeurópai nyelv.

Baszk, íííííí
Baszk, íííííí
(Forrás: Wikimedia commons)

Érdekes kijelentéseket olvashatunk a kiejtésről is, eszerint a lengyelben nincsenek nyelvjárások, ezért (!) csak akkor értik meg a külföldit, ha az egészen pontosan ejti a hangokat – az izlandit pedig csak úgy lehet megtanulni, ha anyanyelvi beszélőkkel készített hangfelvételeket hallgatunk.

Aligha hihető, hogy mindezek egy nyelvi képzéssel komolyan foglalkozó intézettől kerültek ki. Elképzelhető, hogy a lista valóban tőlük származik, és valóban a  tanulásra fordítandó időt tükrözi, de a magyarázatok hiteltelenek. Az ihletet talán egy, ma már csak archívumban fellelhető, de szakmailag korrekt írás adta.

A nehézségek típusai

Vannak az interneten teljesen korrekt cikkek, így például a usingenglish.comírása. Ez különösen azt a fontos tényt hangsúlyozza, hogy a tanulandó nyelv nehézsége elsősorban attól függ, milyen nyelveket ismerünk már. A magyarról azonban ennek is sikerül sommásan ítélkeznie.

Itt is előkerül az az állítás, hogy a magyarban 35 eset van. Viszont állítólag az angol anyanyelvűeknek nem okoz gondot a magyar írás elsajátítása, hiszen a magyarok „alfabetikusan” (betűkkel? latin betűkkel?) írnak. Ez azonban így aligha állja meg a helyét: mivel a magyarban van jó pár hang, ami az angolban nincs meg (ü, ö, ny, ty stb.), továbbá jelölni kell a magánhangzók hosszúságát, továbbá a jól ismert hangokat is egy angol számára szokatlan módon jelöljük (sz, s, cs stb.), a magyar írás éppen elég nehézséget okozhat. Az írás szerint viszont gondot okozhat az angol anyanyelvűeknek a magyar nyelvtan bonyolultsága: ez igaz, de például a holland (vagy akár francia, olasz) nyelvtant nem azért fogják könnyebbnek találni, mert sokkal kevésbé bonyolult, hanem elsősorban azért, mert közelebb áll az angolhoz.

Hasonlóan korrekt szócikket közöl az angol Wikipedia: eszerint azonban a legnehezebb a szentineléz nyelv elsajátítása. A szentinelézt a Bengáli-öbölben, néhány kis szigeten beszélik, de a szigetekre tévedőket az őslakosok azonnal megölik, így nem sok lehetőség van a nyelvtanulásra. Kétségtelen, hogy az ilyen problémákat sem lehet kizárni a tanulási nehézségek köréből.

(forrás: Nyelv és Tudomány)

Végül néhány érdekes videó: Magyarországon élő külföldiek mondják el véleményüket rólunk és a magyar nyelvről. Vajon mit tudnak rólunk a kínaiak? Miért tanul magyarul egy koreai? Kicsi a világ avagy magyarul beszélő laoszi férfi.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013-04-06 hüvelyk Emberek, Kultúra, Nyelvek

 
 
%d blogger ezt kedveli: